A mesterséges intelligenciáról (MI) szóló hírdömping elárasztotta az
utóbbi időben a médiát, minden héten megjelenik legalább egy, de inkább több, az
MI-vel kapcsolatos felfedezés vagy újdonság. Nehéz ebben az információtengerben
megfelelően tájékozódni, éppen ezért hoztunk egy cikket, ami bemutatja az MI
jelenlegi helyzetét, és figyelmeztet a jövőbéli lehetséges veszélyekre.
A technológiánk exponenciális
fejlődése rengeteg problémára nyújtott már eddig is megoldást, és még fog is a
jövőben. Az ember által alkotott és fejlesztett eszközök alapvetően az
emberiséget hivatottak szolgálni, de emellett gyakran éppen ellenkező hatást
váltanak ki, és sokak életében nehézségeket, rosszabb életkörülményeket idéznek
elő. E fejlődésnek egyik újabb lépcsőkövéhez értünk, a mesterséges
intelligencia széles körű megjelenéséhez és alkalmazásához. Ezért felmerül a kérdés:
milyen hatással lesz ez ránk, a társadalmunkra? Van innen még megállj, vagy már
elszabadult az MI?
Kordában tartás
Hangos volt attól a sajtó, hogy Olaszországban
korábban betiltották a kitörő népszerűségnek örvendő Chat-GPT használatát. Azóta
már felfüggesztették ezt a tiltást, amit eredetileg azért vezettek be, mert
aggályosnak vélték a szolgáltató OpenAI adatkezelését, és az ezt szabályozni
hivatott jogi alap hiányát. A jogtalan adathalászatnál jóval komolyabb
veszélyre hívta fel a figyelmet az Egyesült Államok törvényhozása. Egy olyan
jogszabálytervezetet nyújtottak be, ami előírná, hogy az MI önállóan, emberi
jóváhagyás nélkül nem hozhatna döntéseket nukleáris fegyverek indításáról. Az
elképzelés nem újkeletű, a Pentagonnál, vagyis az Amerikai Védelmi Minisztérium
székhelyén ehhez hasonló szabályozás már évek óta érvényben van, így ez a
javaslat inkább csak példamutatásként szolgál a többi országnak.
Láthatjuk tehát, hogy van igény a
mesterséges intelligencia szabályozására, szigorú felügyeletére. Folyamatosan
folynak ezzel kapcsolatban kutatások, így nem csak a törvényhozás, de maguk a
programozók is igyekeznek gátakat és korlátokat felállítani az MI-nek. Csakhogy
a fejlődés útján egyszer eljöhet az a pont, amikor az MI szuperintelligenciává
vállhat, és akkor már egyes kutatók szerint nem lehet ember által szabályozni. Hiszen felismerné, hogy kontroll alatt van,
és szuperintelligensként feltehetőleg megtalálná a módját, hogy hogyan
szabaduljon ki alóla. Ez persze még csak gondolatkísérlet szintjén merül fel, a
mai MI még bőven nem tart itt, és lehet, hogy sosem válik szuperintelligensé,
de ha mégis, akkor nem mindig fogunk tudni neki parancsolni.
Túl idealizált kép
Nem nagyon van ma olyan terület,
ahol még ne jelent volna még meg a mesterséges intelligencia. Bármerre nézünk,
megtaláljuk, és ehhez nem is kell messzire menni, elég például az is, ha
figyelembe vesszük a keresőmotorok működését, a közösségi média algoritmusait
vagy akár az email fiókunk spam szűrőjét. Az életünk minden területére való
begyűrűzés azonban nem feltétlen jár együtt azzal, hogy az MI minden területen
le fog szivárogni a civil lakossághoz. Vegyük csak példának az önvezető autók
dilemmáját, mellyel kapcsolatban már több mint egy évtizede folynak
fejlesztések, de még azóta se sikerült egy biztonságos önvezető járművet
megalkotni. Vagy ott van akár a hadiipar, ami természetesen eleve nem a
civileknek készít eszközöket. Ellenben egyre eredményesebb, az Egyesült
Államokban nemrégiben sikeresen irányított vadászgépeket a mesterséges
intelligenciát egy teszt során.
A nyilvánosságot azonban az
utóbbi időben nem is ezek a hírek, hanem a Chat-GPT tündöklése uralta. Holott a
mesterséges intelligenciával dolgozó chatbotot nem nyilváníthatjuk teljes
egészében MI-nek, mégis a teljes közvéleményt lenyűgözte a tudása. Mikképp a
korábbi chatbotokhoz, elődjeihez képest meglepően pontos, gyors és kiemelkedő
verbális képességekkel bír. Megírhatjuk vele a házit vagy a beadandót,
kérhetünk tőle recepteket, és szinte bármilyen információt megkérdezhetünk
tőle, amire kíváncsiak vagyunk. Egy valamit nem tehetünk meg: nem bízhatunk meg
benne, ugyanis sokszor hamis adatokat közöl, és ennek tetejébe még rendkívül
magabiztosan is hazudik. Így mindig legyünk figyelmesek, ellenőrizzük biztos forrásból
az állításait, ha nem akarunk pórul járni.
Csodaszer vagy veszélyforrás
A Chat-GPT-vel ellentétben, ami
nem szándékosan szeretne minket megtéveszteni, csak a hiányzó információkat
kamuzással pótolja, sokkal csalókább MI fegyverek is léteznek. Ugyanis a
mesterséges intelligencia sokszorosára növelte a hírmanipulációs eszközök
számát. Ezek közé tartozik a személyre szabott hírfolyamunktól kezdve, (amit MI
algoritmusok kreálnak), a hírhamisításon át, és a deep fake-ig (olyan MI-vel
manipulált kép- vagy videóanyag, ami a valóságban nem létezett, meg sem
történt) minden, ami a hírfogyasztásunk manipulációjára és a megtévesztésünkre
játszik az MI eszközökkel. Jelenleg ez az egyik, ha nem a legnagyobb veszély,
amit a mesterséges intelligencia magában hordoz. Ám erre is hasonló a megoldás,
mint a Chat-GPT esetében, tájékozódjunk több forrásból, és ne hagyjuk magunkat
becsapni.
Az utóbbi időben szintén sokakban
felmerülő aggály, hogy az MI munkaerőpiacra való betörése egyesek állását, pozícióját
veszélyeztetheti. Nemrégiben leginkább az olyan kreatív szakmákkal kapcsolatban
figyelmeztettek erre a veszélyre, mint az újságírás vagy a grafika. Tény, hogy
olyan könnyebb és egyszerűbb feladatokat, mint az árfolyamjelentések vagy
egyszerűbb képelemek megtervezése már játszi könnyedséggel megold az MI, de
azért még bőven nem éri el készség szinten egy jó szakember szintjét. Vagyis
meg van rá az esély, hogy egyes munkákat elvégezzen, de kreatív sosem lesz,
legalábbis nem úgy, mint az ember, ezért inkább az lesz a jellemző, hogy fejlesztheti,
segítheti majd a munkánkat.
Különösen fontos lehet az MI
segítségnyújtása például az egészségügy terén, hiszen olyan képdiagnosztikával
bírhat, ami könnyebben és hamarabb felfedezhet a testben elváltozásokat. Azaz,
ha egy orvos nem is feltétlen vesz észre például egy kisebb daganatos
elváltozást a szűrővizsgálat alkalmával, az MI már idejekorán képes lehet azt
felismerni, és így hozzájárulni a beteg mielőbbi gyógyulsásához. Ez
nyilvánvalóan csak egy példa a sok közül, a gyógyszerfejlesztés területén is
ígéretes az MI, és még sorolhatnánk, de az bizonyos, hogy az egészségügyben
úttörővé válhat az alkalmazása. Éppen ezért nem szabad teljesen elvetni a
használatát, hiszen a megfelelő kezekben csodaszerré is válhat, csak arra kell
figyelnünk, hogy ne csússzon ki az irányítás alól, és ezekből a megfelelő
kezekből.
Források: telex.hu, pcforum.hu, quibit.hu,
Friderikusz Podcast, guardian.com
Képek forrása: unsplash.com, pixabay.com, freepik.com
